Minden javítási munka pontos hibafeltárással kezdődik. A hagyományos javítási kultúra, amely kizárólag tapasztalatokból következtet és alkatrészek cseréjét követő megfigyeléseken alapul, napjainkra már meghaladottá vált. A rendszerek összetettsége teljesen más megközelítést indokol, így nem kell többször ugyanarra a problémára költeni.

Hibatárolók kiolvasásán és érzékelők, beavatkozók működési adatainak ellenőrzésén felül a kapcsolási rajzok, vizsgált alrendszeren mért mennyiségek, jelalakok elemzését is jelenti, vagy a működési körülmények vizsgálatát nyomásmérővel, fonendoszkóppal, videoszkóppal.
Bizonyos alkatrészcserék és javítási munkák után szükség lehet a vezérlés beállítására, szoftveres kalibrációk és beállítások elvégzésére is.

A korszerű munkagépek ma már fejlett mechatronikai eszközök, amely újszerű igényeket és problémákat vet fel. Elektronikai megoldásaik számos tevékenységet támogatnak, tesznek hatékonyabbá és egyszerűbbé, azonban a javítási tevékenység rendkívül tudás-intenzívvé válik és a hagyományos szemlélet már nem vezet eredményre. Ezen rendszerek bővítése, javítása naprakész szakértelmet és kompetenciákat kíván.

Ezek a technológiák csak kiegészítik az alapvető működést, így továbbra is biztosítani kell a megszokottá vált rendszerek (indítás, töltés, akkumulátor, befecskendezés, szenzorok és aktuátorok) karbantartását és üzemelését, illetve elektromos kiegészítők (pl. sárga villogó, pótkocsi elektronika) működtetését.